Éttermem van, minek nekem KÜJ-KTJ?

Miért kell KÜJ-KTJ szám a vendéglátó egységek számára?

Az üzletnyitás a koncepció megálmodásán, az étterem megtervezésén és a HACCP rendszer kiépítésén túl számos egyéb ügyintézéssel is jár. Az önkormányzati futam mellett a környezetvédelmi hatóság felé is szükséges bejelenteni a vendéglátó egységet a KÜJ-KTJ szám igénylésével. De miért is van erre az azonosítóra szükség? Mi a bejelentés után a további teendő? A cikkünkből megtudhatod!

KÜJ-KTJ szám – étterem és a környezetvédelmi hatóság kapcsolata

A KÜJ és a KTJ számmal a környezetvédelmi hatóság számontartja a vendéglátó egységgel kapcsolatban lévő céget, illetve magát az üzletet. Némely önkormányzat már a nyitáshoz kéri ezeknek az azonosítóknak a meglétét, sőt a hulladékelszállítási szerződések kötésekor az elszállítást végző szakcégek is igényt tarthatnak rá.

A KÜJ számot (Környezetvédelmi Ügyfél Jel) a cég vagy az egyéni vállalkozó kapja. Minden cégnek csak egy ilyen azonosítója lehet.

A KTJ számot (Környezetvédelmi Területi Jel) az üzlet, más néven telephely kapja meg. Egy céghez több telephely is tartozhat, például, ha a város több pontján létesítünk éttermet, amelyek mindegyikének külön KTJ szám szükséges. Ezeket a telephelyeket kell kapcsolni a KÜJ számmal rendelkező céghez. Így látja a környezetvédelmi hatóság, melyik céghez milyen jellegű és hány telephely tartozik.

KÜJ-KTJ igénylés

A KÜJ-KTJ szám igénylése minden újonnan nyíló gasztrovállalkozás számára kötelező a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) kormányrendelet alapján, legyen az étterem, élelmiszerelőállító üzem vagy apró pékség, kávézó.

Az igénylést az OKIR-kapun keresztül indíthatjuk el. Ide a saját ügyfélkapus azonosítónkkal tudunk belépni.

KÜJ:

  1. Először a KÜJ számot szükséges igényelni a cég számára.

  2. Az űrlapot értelemszerűen a cég adataival szükséges kitölteni. Az adatlap mentése nem jelenti a beküldést!

  3. Nagyon fontos, hogy a véglegesítéshez szükséges egy meghatalmazást is feltölteni a rendszerbe, amelyet akkor is meg kell csinálni, ha cégvezetőként, tulajdonosként regisztrálunk a rendszerben. Ilyenkor annyi könnyebbséget enged a regisztrációs folyamat, hogy cégvezetőként nem szükséges a meghatalmazás mellé aláírási címpéldányt feltölteni, hanem elég egyszerűen aláírni a dokumentumot. Amennyiben munkatárs pl. asszisztens készíti el a bejelentést, akkor szükséges aláírási címpéldányt is csatolni.
    A meghatalmazás igénylésével kapcsolatban a lenti fájl nyújt segítséget.

  4. Az aláírt és visszaszkennelt vagy befotózott meghatalmazást az OKIR Kapuban kell feltölteni. E nélkül nem is lehet beadni a KÜJ szám igénylését, a rendszer automatikusan visszadobja.

  5. A feltöltés után lehet elküldeni a KÜJ igénylést.

KTJ:

  1. A KTJ szám igénylését a KÜJ szám elfogadása után lehet indítani.

  2. Az űrlapot az üzlet adataival szükséges kitölteni.

  3. A telephelyhez tartozó EOV koordinátákat az ERDA rendszeren keresztül lehet lekérni.

  4. Az adatlap mentése itt sem jelent automatikus beküldést!

A regisztrációs folyamat átfutási ideje nagyjából 1-2 munkanap.

A kisebb vendéglátó egységek számára csupán a KÜJ-KTJ szám igénylése a feladat, a nagyobb éttermekre, üzemekre azonban további teendők várnak.
Kép forrás: Manfred Richter / Pixabay

Mit kell tenni a KÜJ-KTJ regisztrációt követően?

Egy kisebb vendéglátó egység (büfé, pékség, cukrászda) esetében az ügyintézés a bejelentéssel véget ér. Azonban nagyobb élelmiszerelőállító üzemek esetében, valamint azoknál az éttermeknél, ahol például jelentős mennyiségű használt sütőolaj keletkezik, már egyéb bejelentési kötelezettség is felmerül minden év március 1-ig.

Hulladék keletkezésnél az alábbi mennyiségek elérése (telephelyenként) esetén szükséges hulladékbevallást küldeni a hatóság felé.

  • veszélyes hulladék: 200 kg-tól

  • nem veszélyes hulladék: 2000 kg-tól

  • nem veszélyes építési-bontási hulladék: 5000 kg-tól

Fontos megjegyezni, hogy a moslék nem számít veszélyes hulladéknak, de a használt sütőolaj igen.

A fenti értékéket meghaladó hulladékmennyiség esetén egyszeri alkalommal meg kell csinálni az EHIR-KÖT (Telephelyek hulladékokkal összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségei) adatszolgáltatást, majd az éves (EHIR-ÉV) vagy negyedéves (EHIR-NÉ) hulladék adatszolgáltatásokat.

Ezeknek a folyamatáról egy következő cikkünkben beszámolunk!